A világ – bibliai szempontból – legfontosabb tárgya egyszerűen eltűnt a történelemből. A Biblia legnagyobb rejtélye és egyben legtitokzatosabb tárgya a frigyláda, ám a kibontakozó zsidó hit alapkövéről még csak annyi utalás sincs a Szentírásban, amelyről következtetni lehetne arra, hogy mi is történt az ereklyével.

Magáról a tárgyról viszont annál több részlet áll a rendelkezésünkre, legalább is látszólag. Ha valaki megpróbálja rekonstruálni a frigyláda kinézetét, rá kell jönnie, hogy ahány ábrázolás, vagy bibliai metszet létezik, szinte mindegyik másként mutatja be ezt a titokzatos ereklyét.

A frigyláda és a hozzátartozó asztal, gyertyatartó és oltár, valamint a kiegészítők elkészítésének módja, az elhelyezésükre emelt sátor és szentély építésének részletes leírása megtalálható a Bibliában. Több helyen olvashatjuk az Úr figyelmeztetését: Mindenestől úgy csináljátok, a mint én megmutatom néked... illetve Vigyázz, hogy arra a formára csináld, a mely a hegyen mutattatott néked. Ezekből a kijelentésekből egyértelmű, hogy az Úr nem csak hogy inti Mózest a műveleti utasítások betartására, hanem kiderül az is, hogy Mózesnek mindezt meg is mutatta. Tehát létezett egy prototípus, amelynek a pontos másolatát kellett elkészíttetni. Mózes arra is pontos utasításokat kapott, hogy a szent tárgyak és építmény mely részét miből és kikkel készíttesse el. Pontosan meghatározza a felhasznált anyagot és azoknak a méretét is.

Hogy maga a frigyláda mit tartalmazhatott, arra történészektől kezdve régészeken át egészen a fantasztákig meglehetősen sok hipotézist állítottak már fel. A frigyládát a Bizonyság ládájának is nevezik, s ez a bizonyság állítólag a Tízparancsolat kőtáblája, amit Mózes kapott a Sínai hegyen az Úrtól annak bizonyságául, hogy ő valóban kiválasztott, aki az Úr szavait tolmácsolja. Állítólag az első széttört kőtáblák maradványait is a frigyládában helyezték el.

Mások szerint a láda a manna nevű élelmiszert előállító készülék tartója volt. Az ún. mannagép a XX. századi rekonstrukciók alapján egy atomenergiával működő, elektromosságot termelő szerkezet lehetett, amely sugárkezelt zöldalgából állított elő fehérjetartalmú eledelt a Sínai-félszigeten negyven évig vándorló, 600 000 lelket számláló izraelita törzs számára. A vizet a hajnali harmat szolgáltatta, a sugárzáshoz szükséges rendkívüli energiát pedig állítólag egy mini-atomerőmű, amely mellékesen elektromosságot is előállított, amely a láda fedelén lévő két különös lény – a kerubok – szárnyai között jól láthatóan meg is jelent. Köztudott ugyanis, hogy a láda fedele fénylett, világított.

sokan úgy gondolják, hogy a frigyláda egyfajta adó-vevő készülék lehetett, amelyben a kondenzátor szerepét az aranylapok szolgáltatták. Feltételezhető, hogy a láda valóban rendelkezett elektromossággal. Aki hozzáért, azt villám büntette, és azonnal meghalt. Tudjuk azt is, hogy akik védőruházat nélkül túl közel mentek hozzá, súlyosan megbetegedtek és leginkább napjaink sugárbetegségére hasonlító tüneteket produkáltak.

A frigyláda története

Verzió 1.:

Mint közismert, Mózes a Sínai hegy lábánál készíttette el a ládát, majd azt a negyven évnyi bolyongás alatt a sivatagban hordozták és időnként a frigysátorban (gyülekezet sátra) helyezték el.

Mózes halálát követően, már a Kánaán földjéről egy alkalommal a nyugati héber törzsek egyike, a fileszteusok egy győztes csatát követően elrabolták a ládát, de az csak bajt hozott rájuk. Akik a közelébe kerültek, mind meghaltak, vagy különös betegség végzett velük. Kiütés, hányás, hajhullás, daganatok jellemezték ezt a ragályt, ezért a ládát visszaküldték jogos tulajdonosainak, az izraelitáknak. Amikor a ládát szállító szekér visszatért Béth-Sames határáig, hetven fiatal ember is látta, akik éppen aratni készültek. Ők mind meghaltak – és megvere őket az Úr, 1. Sámuel 6. 19.).

A láda ezután Béth-Samesből Kirjáth-Jeárimbe került, ott pedig Abinádáb házába, ahol annak fia, Eleázár őrizte húsz éven át. Ezt követően Saul, Izrael első királya felhívta veje, Dávid – a későbbi király (Kr.e. 1013-973) – figyelmét a titokzatos tárgyra. David ezt követően harmincezer emberrel útnak indult, hogy Jeruzsálembe szállítsa a frigyládát. Ekkor történt a jól ismert baleset: A ládát egy szekéren szállították és természetesen azt Abinádáb fiai, Uzza és Ahio kísérték. Ahio ment a szekér előtt, Uzza pedig mellette, amikor is az ökrök megrántották a szekeret és hogy a láda le ne essen, Uzza kézzel próbálta megtámasztani, a láda viszont halállal sújtotta. Tehát a láda még mindig működött, vagyis energiát termelt. A tárgy végül eljutott Jeruzsálembe, ahol Dávid újból csak sátrat építtetett számára – talán a régi leírások alapján újra üzembe kívánta helyezni? A ládáról legközelebb Dávid utódja, Salamon király gondoskodott (Kr.e.970-931 között), aki egy hatalmas templomot építtetett és abban helyeztette el a frigyládát. Állítólag itt állt a láda több, mint háromszáz éven keresztül sértetlenül. Ez idő alatt legalább négyszer rabolták ki a hódítók a templomot, de a ládához, ami aranyból készült, senki sem nyúlt. Feltehetően a ládát ezen alkalmakkor gondosan elrejtették, hiszen az utolsó bibliai feljegyzés – Kr.e. 586 tájékán – arról tudósít, hogy a ládát helyezzék vissza Salamon templomába, de kihangsúlyozza, hogy most már nem kell a vállon hordozni, vagyis nincs szükség a tartó rudakra és a láda megérinthető. Kimerült volna a láda energiája Jeruzsálem elpusztításakor? Vagy kicserélték volna egy másolatra? Nem tudni biztosan. Ebben a korban a káldeusok (babilóniak) oldalán álló Jeremiás próféta (Kr.e.kb 650-585) fellázította a népet az egyiptomi vazallus Joákim júdeai király (Kr.e.608-597) ellen, aki végül is szövetkezett az egyiptomiakkal, s azok akik elindultak Jeruzsálem felé. Hírét vette ennek II. Nabukodonozor (Kr.e.605-562) babiloni király, aki szintén csapatokat indított Jeruzsálem megszállására és Kr.e.586-ben meg is hódította azt.

A babiloniaknak nem csak az izraeliták, hanem az egyiptomiak ellen is harcolniuk kellett, így a csata elhúzódott. Közben az izraeli vezetőt, Jeremiást Joákim király halálra ítélte, de tanácsadója, Abimélek, egy etiópiai hivatalnok közbelépett és megmentette Jeremiást, aki maga is tartott a babiloni hódítóktól. Az apokrif iratok szerint Jeremiás és Abimélek erős emberek társaságában egyetlen éjszaka alatt elszállította a frigyládát és a szent oltárt a közeli hegyek – más források szerint a Sinai hegy – egyik barlangjába. Ezt a helyet senki ember fia meg nem találhatja, amíg az Úr az ő népét újra össze nem gyűjti és meg nem áldja

Verzió 2:

Az etióp Kebra Negest (jelentése Királyok ragyogása, Királyok dicsősége) eposzban több érdekesség olvasható nem csak a frigyládáról, hanem eltűnésének valódi körülményeiről is.

A Kebra Negest szerint a frigyláda eltűnésének története Salamon uralkodásának idejére, Kr.e.970-931 körülre tehető. Salamont Kr.e. 959-ben látogatta meg Etiópia királynője, a szépséges Makeda, aki sokat hallott a jeruzsálemi templom kincseiről és a nagy tudású bölcs és bohém királyról, aki már hat éve uralkodott népén. Makeda hamar elcsábította Salamont, aki mindenféle kincsekkel halmozta el az etióp szépséget. Ezek a kincsek hatezer szekérre fértek csak fel, de volt köztük egy rejtélyes szekér is, amely a levegőben megy és amelyet istentől kapott bölcsessége alapján maga (Salamon) készített (Kebra Negest 30. fejezet). Ez a titokzatos repülő szekér nem az egyetlen égi jármű lehetett az ókorban. Ma már közismert tény, hogy az ókori iratok tele vannak repülő szerkezetek leírásával, sőt akad olyan beszámoló is, amely hatalmas égi csatákról szól.

Miután Makeda hazatért Etiópiába, megszülte Salamon gyermekét, Baina-lehkemet, aki királyhoz méltó neveltetésben részesült. Megismerte a tudományokat, a művészeteket, a fegyverek használatát és az apjától kapott repülő szekér irányítását is. Kr.e. 937-ben, huszonkét évesen végre ő is útra kelt, hogy megismerhesse apját, aki őt is bőkezűen megajándékozta és megkülönböztetett vendéglátásban részesítette.

Igen ám, de Baina-lehkemet mindez hidegen hagyta. Őt csupán a titokzatos képességű frigyláda érdekelte, amelyről Makeda oly sokat mesélt neki. Ezért megkérte a bölcs királyt, adja kölcsön az oltalmat biztosító ládát anyja számára. Salamon kissé megrémült ettől a kívánságtól és hiába magyarázta Baina-lehkemnek, hogy a ládának semmi hasznát sem vennék. Fia azonban makacsul kitartott a kérés mellett, ezért Salamon ráállt a dologra, de feltételeket szabott: A ládát titokban kell elszállítani, és hivatalosan ő semmit sem tud az etióp herceg tervéről.

Baina-lehkem összehívta embereit és megbeszélték a haditervet. Jeruzsálem különböző asztalosaival elkészíttetnek olyan részeket, amelyek egy-egy eleméből pontosan összeállítható a frigyláda másolata. A ládát ezután maga Baina-lehkem cserélte ki a hamisítványra apja óvintézkedéseinek figyelembevételével.

Először elszállították a letakart eredeti ládát, majd az etióp herceg visszatért a szentélybe és ott összeállította a hamisított frigyládát. Az eredetit időközben társai az etióp táborba szállították és elásták. Hogy ne keltsenek feltűnést, egy hétig még Jeruzsálemben maradtak. Baina-lehkem ezalatt többször is belépett apja és a főpapok társaságában a szentélybe.

A főpapoknak így nem állt módjukban az eredetinek hitt láda üzemeltetése, hiszen mindig velük volt valamelyik idegen, márpedig a ládát csak a főpapok érinthették meg és csakis akkor üzemeltethették, amikor rajtuk kívül senki más sem volt a szentélyben.

Baina-lehkem tehát egy hét múlva indult útnak Etiópiába. A ládát kiásták és számos értéktelen limlom, kacat és ruhanemű közé rejtve az egyik szekéren helyezték el és a karaván útnak indult. Kétnapi járóföldre Jeruzsálemtől a frigyládát áttették a sivatagban, fegyveres kísérettel várakozó égi szekérre, amelyet még Makeda királynő kapott Salamontól. Itt kiderül az is, milyen hatalmas lehetett hogy ez az égi szekér, hiszen a karavánban lévő minden ember, szekér, ló, öszvér és teve felemelkedett vele. Ehhez viszont a frigyláda szolgáltatta az energiát.

Ekkortájt fedezhették fel a cserét Jeruzsálem papjai, akik azonnal felelősségre vonták Salamont. A király kénytelen volt sereget küldeni fia karavánja után, és amikor elvesztették annak nyomait, Salamon rájött, hogy csúful becsapták. Az eseményeket természetesen titokban kellett tartani, hiszen ha kitudódik, hogy az oltalmazó szent láda már nincs Jeruzsálemben, ellenségei minden bizonnyal támadást indítottak volna. A papok tökéletesítették a másolatot, pótolták hiányosságait sőt még Mózes kőtábláinak másolatát is elhelyezték a hamisítványban, amely természetesen nem működött és már nem volt képes csodákra. Ezért szigorították a szentélybe lépés feltételeit is és így tökéletesen titokban tudták tartani a frigyláda eltulajdonítását.

Baina-lehkem égi útja Egyiptomon át vezetett, majd Waqerom etióp városban megállt egy kis időre. Az égi szekér sebességére jellemző, hogy egy nap alatt akkora utat lehetett vele megtenni, mint egy szekérkaravánnal három hónap alatt. Innen már csak a herceg és néhány kiválasztott repült tovább a Makeda-hegy nevű fővárosba, ahová pár órán belül meg is érkeztek. A királyné hatalmas ünnepséget rendezett a szent Sion – a Kebra Negest így nevezi a frigyládát – megérkezésére. Harminckétezer ökröt és bikát áldoztak a tiszteletére. Napokig tartott a mulatozás és Beina-lehkem is elnyerte méltó jutalmát. Makeda, Etiópia és Sába – a sábai királyság a mai Jemen területén volt – királynője lemondott trónjáról a dicsőséges királyfi, Baina-lehkem javára, akit ettől kezdve I. Menelik királyként ismer a történelem.

A király első intézkedése a Sion ládájának biztonságba helyezése volt. A Makeda-hegy erődítményében elkülönített részen építették fel a sátrat és a szentélyt – tehát a biztonsági előírások még itt is érvényben voltak – és a ládát, amely ragyogott azaz még mindig működött – itt helyeztette el és őrzéséről éjjel-nappal háromszáz felfegyverzett őr, a Sion őrök gondoskodtak. A frigyláda tehát a cserét követő harmadik napon már ebben az erődítményben állt és itt is őrizték hosszú éveken keresztül, mígnem szárazföldi úton Axumba szállították, ahol állítólag ma is megtalálható a Szűz Mária templom rézkupolás kápolnájában, gondosan elzárva az avatatlan, kíváncsi szemek elől... De vajon tényleg itt rejtőzik? Erre a kérdésre nem tudhatjuk a választ.

Rövid történelmi nyomozásunkból az is kiderült, hogy maga a láda még működött (világított), amikor Salamon király és Sába királynéja – akit Makedával, Etiópia királynőjével azonosítanak – fia, I. Menelik király repülő szekéren elszállított Jeruzsálemből. Azt is tudjuk, hogy ettől kezdve a hasonmás frigyláda, amelyet még Menelik készítetett a lopás elleplezésére, és Salamon király utasítására tökéletesítették is, már semmilyen csodás képességekkel sem rendelkezett annak ellenére, hogy a frigyláda eredeti kiegészítői még mindig Salamon templomában voltak.

Ebből a tényből következik, hogy a frigyláda, a különleges alakú és formájú oltár, az asztal és az ugyancsak különleges alakú és anyagú gyertyatartó (mécses?) egy egységes gépezetet kellett, hogy alkosson. E gépezet legfontosabb részét maga a frigyláda alkotta, amelynek tetején a szárnyas lények (a kerubok) szárnyai közül szólalt meg az Úr és adta útmutatásait Mózesnek.

A frigyláda és a kiegészítői az alábbi feladatokat láthatták el:

1. Kapcsolattartás egy, az emberinél magasabb, Úrnak nevezett intelligenciával, amely irányította és befolyásolta az izraeli törzs életét, kultúráját, tehát civilizációs fejlődését.

2. Energiát szolgáltatott, amely vagy az emberek ellátásában szerepet játszó manna-gép energiáját biztosította, vagy a kapcsolatteremtéshez és a kapcsolattartáshoz szükséges energiát szolgáltatta. Ennek vizuálisan is megnyilvánuló jele a kerubok szárnyai közül sugárzó fény.

3. A frigyládát ellátó energia minden bizonnyal nukleáris forrásból táplálkozott, hiszen évszázadokig képes volt működtetni azt. Számos olyan utalás található a Bibliában, amely arra utal, hogy a ládát gondatlanul megközelítőkön olyan különös betegség tünetei jelentkeztek, amelyek mai ismereteink szerint leginkább a sugárbetegség szimptómáihoz hasonlók. Egy kis fantáziával az is elképzelhető, hogy a nukleáris fűtőanyagot az Úrtól kapott kőtáblák tartalmazták, hiszen ezeket biztos, hogy elhelyezték a frigyládában.

4, A láda energiája nem csak a kapcsolattartásban játszott szerepet, hanem képes volt a levegőbe emelni azt a különös repülő szekeret, amelyet Salamon ajándékozott Sába királynéjának, és ami jelentős szerepet játszott a frigyláda eltulajdonításában.

5, Ugyanez az energia romboló energiává változott, amikor halállal sújtotta az izraeliták ellenségeit, a ládát óvatlanul megérintőket, illetve szerepet játszott Jeruzsálem falainak lerombolásában.

6, Egy másik elképzelés szerint Mózes és később más bibliai alakok is, mint például Ezékiel, egy földönkívüli civilizáció képviselőivel találkoztak. Ezt a verziót a repülő eszközök leírásán kívül más konkrét bizonyíték nem támasztja alá

Nos, hogy melyik verzió az igaz, vagy melyikre van több bizonyíték, nem az én tisztem eldönteni. Idővel talán majd megtudjuk, hogy mi is volt a titokzatos frigyláda célja.